1. mássalhangzó: a nyelv és a szájpadlás eleje közt képzett réshang, a zs zöngétlen párja.

2. ennek írásjegye (s, s). | <rövidítésként:> ▸ s ▸ s ▸ s

és. jelen s múlt; ki s be; hívlak, s nem jössz; ▸ s a többi

1. úgy mozdul el, hogy mögötte, ill. részei között hézag támad, ill. valami nyitottá válik. nyílik az ajtó; szeme tágra nyílik. | <zár, lakat stb. > mozgó része úgy fordul, tolódik el, hogy amit eddig zárva tartott, az nyithatóvá válik.

2. <nyílás> keletkezik. rés nyílt a falon.

3. <virág> bimbójából kibomlik. | <növény> virágzik. | ▸ nyílik az idő a tavasz

4. <ajtó, ablak> olyan helyzetű, hogy rajta keresztül vhova juthatunk, ill. láthatunk. az ablak az utcára nyílik. | <helyiség> ilyen ablakkal v. ajtóval van ellátva. a szoba a kertre nyílik. | <utca> vhonnan indul, ill. vhova vezet. a térről több utca nyílik.

5. <intézmény> működni kezd. új üzlet nyílik.

6. <alkalom, lehetőség> mutatkozik, kínálkozik. | <eddig nem ismert valóság> tárul valaki elé. új világ nyílt előtte.

[?]